|
 
Beszámoló a Szüreti Felvonulásról
2010.október 09. …. Akár átlagos munkával dolgos szombat is lehetett volna, de a Zalacsébiek gondoltak egy nagyot és több, mint 10 év kihagyás után felelevenítették régi hagyományukat, a Szüreti Felvonulást, ami a vártnál nagyobb sikert aratott, így szinte biztos, hogy a következô felvonulásra nem kell újabb évtizedet várni.
A kellemesen meleg, napsütéses idô, mintha csak rendelésre érkezett volna, ezzel is hívogatva az érdeklôdôket és mosolyt csalva a felvonulók arcára, akik a kora délutáni órákban gyûltek össze a „föszegi körfordulónál”. Állíthatom, felvonult a falu apraja – nagyja, a kor pedig nem számított. Még a Salomváriak is képviseltették magukat, illetve két lovas is csatlakozott a népes kis csapathoz, akik száma így meghaladta a 100 fôt. Láthattak a beöltözöttek közt vadászt, mezôôrt, vadôrt, pinceôrt, madárijesztôt, kéményseprôt, boszorkányt, szôlôfürtöt, cigány asszonyt és férfit, magyar lányt, szüretelô lányt és férfit, szakácsot, kovácsot, italtól elpilledt borvirágos arcú férfit, ápolókat, akik gondoskodtak a betegrôl, stb. és akkor még nem is említettem a fôszereplôket: a bírót, a vajdát és a vajdánét.
Egymás jelmezeinek megcsodálása és a felvonuló jármûveken végzett utolsó simításokat követôen sorba rendezôdött és útnak indult a társulat, mely út során bejártuk a fél falut, hogy aztán a pihenôknél a bíró közhírré tegye a megtörtént vicces eseteket. Volt, aki a háza elôtt várt Bennünket, míg mások csoportokba rendezôdve fogadták a zeneszótól és énektôl hangos, színes társaságot. Az intelmek felolvasása közben a felvonulók borral, frissen sült gesztenyével, pogácsával és pálinkával kínálták az érdeklôdôket és társaikat. A hosszú, vidám sétát követôen a végállomás a Kultúrház épülete volt, ahol aztán kezdetét vette az emelt hangulatú batyus bál, ami hajnalig tartott.
Köszönet hát Mindenkinek, aki jelmezbe bújt, illetve Mindenkinek aki megnézett és elkísért Bennünket, továbbá azoknak, akik segítették az esemény zavartalan lebonyolítását, megörökítették annak pillanatait, de a köszönetre érdemesek felsorolása itt gyakorlatilag végtelen.
Ugyanakkor külön elismerés és köszönet viszont azoknak a falubelieknek, akik pedig egyénileg is készültek: díszítették udvarukat, tököket, kitömött figurákat, bálákat, kukoricát és bort stb. helyeztek el a házaik elôtt, ezzel is hozzájárulva a felvonulás emelkedett hangulatához.
Összegezve mindent: jó volt hallani az elismerô szavakat, az érdeklôdôk és résztvevôk mosolya pedig mindent elárult, bizonyítva: nincs még semmi veszve, ha igény van rá, márpedig a jelek szerint van!
Képek a galériában megtekinthetők.
|
